Fürdő- és üdülőhely a Bodoki-hegység, a Csomád-hegytömb és a Torjai-hegység találkozásánál, 840 és 950 m tengerszint fölötti magasságban, észak-keleten 67 km távolságra Sepsiszentgyörgytől. Számos ásványvíz és poszt-vulkanikus (mofetta) gázokat kibocsátó gyógyászati tulajdonságának köszönhetően, a fürdőhely kitűnő pihenő- és gyógykezelési lehetőségeket biztosít a vendégek számára. A vulkanikus és üledékes kőzeteknek köszönhetően, a széndioxid és hidrogén-szulfid kibocsátások számos ásványvíz keletkezését segítették elő, amelyeket gyomor- és emésztőrendszeri bántalmak, illetve szív- és érrendszeri betegségek kezelésére használnak. A víz és a gázok relatív nagy mennyiségű természetes radioaktivitással rendelkeznek. A mai Bálványosfürdő három régi s egykoron működő fürdőtelep összeolvadásából keletkezett. A legrégebbi közülük a Bálványosi-hágón fekvő egykori Torja-Büdös (a büdös szó a kénhidrogén jellegzetes szagára utal). Bálványosfürdő ásványvizeinek jótékony hatása régóta ismert, a környék lakosai számos betegség kezelésére használják. Balneológiai felhasználása 1938-ban kezdődött. 

Látnivalók:

• A Bálványos-vár romjai (XIII. század);
• Madártemető (hidrogén szulfidot kibocsátó szakadék);
• Szent Anna-tó (950 m), 10 km távolságra a fürdőhelytől, vulkanikus eredetű tó, amely Közép- és Kelet-Európában egyedi (Hargita megyéhez tartozik);
• Mohos-tőzegláp (1056 m), a Szent Anna-tó ikerkráterében helyezkedik el. A Mohos-tőzegláp területe tájvédelem alatt áll, tele különleges, tudományos és természeti növény- és állatritkaságokkal. Itt található a rovaremésztő kereklevelű harmatfű (Drosera rotundifolia).
• Büdös-barlang