A Szent Anna-tó egy vulkáni kráterben keletkezett, az egyedüli ilyen jellegű tó egész Románia területén. Hargita megye területén található, a Csomád-hegységben, az Olt völgyében, Tusnádfürdő közelében. A tó az egyik kialudt vulkán kráterében, a vulkanikus Büdös-hegyben lévő Csomád kráterben helyezkedik el, a Kárpátokban és Kelet-Európában a leggyakoribb vulkánkitörések helye, amely több tízezer évre tehető vissza (a legrégebbi valószínű 42.000 évvel ezelőtti). A Szent Anna-tó 946 m magasan fekszik. Majdnem körkörös formájú 19,50 hektár területű, 620 m hosszúságú, 460 m szélességű és 7 m mélységű festői szépségű tó. A tó légköri csapadékokból táplálkozik, forrásai nincsenek. A víz tisztasága a desztillált víz összetételéhez közelít, csak 0,0029 ml ásványi tartalommal. A tó vízének trofikus kapacitása a tó fenekéből és a kráter falaiból kiáramló mofetta gázok kibocsátásának köszönhető. A Szent Anna-tóra érkező turistáknak nincs szükségük a meteorológusok előrejelzéseire, mivel egy empirikus, de pontos módszer áll rendelkezésükre, amelyet a vulkanikus hegy biztosít: a hegyen képződött két repedés, amely előrejelzi az időjárást. A helybeliek tudják, hogy “ha a hasadékból kibocsátott gázok csípik az orrot, akkor vihar lesz, ha nem, napos időjárásra számíthatunk, amely barangolásokra alkalmas”. A jelenségnek tudományos magyarázata van. A hegységben egy poszt-vulkanikus tevékenység zajlik, amely a légnyomás bármilyen változására érzékeny. Ha a légnyomás csökken, a gázok, mint például a széndioxid és a kén, kiáramlanak a felszínre és a hasadékot egy csípős szaggal árasztják el, amely esőt jelez.